Alkotársak - emberközelből

Gondoltam, kicsit bemutatom magunkat, mert a hirtelen jött média felhajtásban körülöttünk, - nekünk mind ez nagyon szokatlan - azok a dolgok váltak elmosódottá, ami számunkra a legkedvesebb részleteket jelentik.
Nem vagyunk képzőművészek. Talán inkább Önképzőművészek. Soha, egyikünk sem hangoztatta a művész mivoltát, nem vettünk fel magunkra olyan kabátot, ami nem illik ránk. Alkotó kreatív emberek vagyunk, és amatőrök. Soha, egyikünk sem tanulta a választott irányzatot iskolában, pedigrés tanfolyamokon.  Kustár Boglárka, ugyan részt vett egy 3 napos gyorstalpalón, ahol az üvegfestő alapokat leshette el, de minden más belőle jön. A mandalák, a színek, a maximalizmusa, a szövegek, amikkel mandaláit útra bocsájtja, mind az Ő tehetségével és lelkével kel életre. Ő a legfiatalabb tagunk egyrészt életkor szerint, másrészt júliusban történő összetalálkánk óta, csapatunk megszavazta, hogy Ő legyen az erre érdemes 6. tagunk. Precizitása, spiritualitása számunkra is üdítő és erőt merítünk belőle, és mint Alkotársak, akik törődnek egymással, azt szeretnénk, ha Boglárka munkái méltán elismerésre kerülnének. Mostani bemutatkozási lehetőségünket neki köszönhetjük, hiszen eredendően Őt hívták meg kiállítani a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskolába, s az Ő ötlete volt, hogy minket is bevonjon ebbe a lehetőségbe.

Kustár Boglárka

Mona, aki a MonArt logó alá varázsol világokat, az olajfestészetet internetről, mesterek alkotásainak, technikáinak tanulmányozásával, rengeteg olvasással, gyakorlással, kísérletezéssel sajátította el, s mint gyakorló családanya, hajnali festéssel alkotja meg szenzációs képeit. Autista nagyfia, Pöpi miatt az Ő családja nem tud utazni, útra kelni, számára a festés nyitja meg a világot, a digitális festészet pedig az Univerzumot. Pöpinek kitalálta a "Pöpi Konyhája" elnevezésű projektet, mert ez a valós foglalkozás Pöpi számára, a főzés, sütés, mások jóllakatása szintén egy világot teremtett, amiben Ő jól, teljes értékű embernek érzi magát. Mona mostanság dísz és ajándéktárgyakkal bíbelődik, mert komolyan vette, hogy a kézműves tárgyak, személyes ajándékok szebbé és nemesebbé teszik az ünnepeket. És azt a felhívást, hogy ne a multik gyarapodjanak, gazdagodjanak az olcsó tömegcikkek áruba bocsájtásával, hanem a kézművesek, hazai alkotókat támogassuk az ajándék vásárlásunkkal. Mona vezető egyéniség, de rejtőzködő, nem nyitott, és nincsenek olyan tapasztalatai, amit feltételeznek róla. Ő egy különleges, nagyon kreatív, intenzív, csupaszív ember, aki együtt él ebben a világban a nagyon nehézzel, a rosszal, a korlátokkal, csak úgy mint, a csodával, a szépséggel és a gyönyörűvel.

Mona ajándéktárgyai, Bogi 2018-as határidő naplója

Mona madaras tálka  és Betti gyöngylánca fülbevalóval

Mona tálka és Betti lánc+ fülbevaló

Mona festményei

Németh Dóra, grafikus, és zseniális. Amit elmondhatok róla, hogy hihetetlen türelme van, csodás idegrendszere, hogy ebben a nehéz, embert próbáló műfajban ilyen csodálatosakat tud rajzolni, mint a munkái bizonyítják. Lovakkal futott be, de tanulmányai során arcképtől a gépekig megrajzolt mindent. Fényképszerű alkotásai szinte azonnal elkelnek, egy-egy kiállításra már vissza kell kérnie munkáit, hogy be tudjon mutatkozni. Régebben megrendelésre rajzolt, de saját bevallása szerint, ez egy idő után hatalmas teher. Időre, sürgetésre, kötötten dolgozni, egy grafikusnak nagyon nehéz. A grafithoz idő kell, néha hetekig készül egy rajz, néha hónapokig, mert visszajavítani nem nagyon lehet. Aprólékos, finom, lehelet vonásokkal készülő képei azóta témákkal bővültek, de örök kedvencei, a lovak, megmarad mindig. Maga is lovagol, íjászkodik, családi vállalkozásukban pedig e mellett ellátja feladatait. Két gyermeke van, odaadó anya és feleség.

Dorka rajzok

Dorka és a ménes

Braun Betti - türelmes ember. Aki próbált már gyöngyöt fűzni, az pontosan tudja, hogy ez mit jelent. Apró dobozokkal, damillal, színekkel játszik, mintákat alkot, vagy valósít meg, és elképesztő minőségű és mesteri színvonalú munkákat ad ki a kezéből. Saját bevallása szerint, lehetne népművész, de ezt Ő nem tartja fontosnak, s bár munkái egytől egyig művészi színvonalúak, nem zsűrizteti le őket. Olyan árakat kérhetne értük, ami már megfizethetetlen lenne sokak számára, és ez Őt nem tenné boldoggá. A gyöngyöket rendeli, szinte azonnal neki is lát felhasználni készletét, folyamatosan van munkája. E mellett Dunavecse Művelődéi Házában megnyílt Nyitok központban dolgozik. a 7TV szerkesztő-riportere, amolyan mindenes, aki a közművelődésben is aktívan részt vesz.

Betti munkái

Isteni kavalkád, Betti láncok, Dorka Kárpátia- rajz és az én akril festményeim

Kiállító asztal

Szarvas Nikolettáról keveset tudnak még azok is, akik tudják, hogy az eredeti Alkotársak alapító, rendes tagja. Nikoletta gyógyszerész hallgató és egyetemi tanulmányai miatt nem tud részt venni a hirtelen jött megmutatkozási lehetőségekben. Mi, mint Alkotársak, sosem felejtjük ki soraink közül, mert egy elképesztően kreatív és finom kézügyességű hölgyről van szó. Első, közös kiállításunkon, mikor még nem is ismertük egymást és a kiállító teremben összefutottunk, nagyjából a munkáinkon keresztül találtunk utat egymáshoz. Láttuk Nikolettát, amint süthető gyurmából létrehozott, kanalakat, villákat, gyűrűket, fülbevalókat, karkötőket, színekkel kombinálva, saját, egyedi ötletei alapján díszítve, téma szerint variálva rendezgette a munkáit, hát, letettük a hajunkat a csodálkozástól. Játékosság, ízlés, szépség, egyszerűség, technika, mind maradandó emlékeket hagyott bennünk. Azonnal megszerettük munkáit és ötleteit, amivel szebbé és mutatóssá tette a kis, üveggel fedett asztalkáját. Szerencsére több kiállításon is tudtunk együtt dolgozni, megjelenni, és csapatunk vele teljes és egész.

Végül itt vagyok én, Tischler Anna Katalin, aki altató asszisztensként, stressz oldásként kezdtem el festeni, és olyan jól esett a varázslatos kikapcsolódás, hogy érdekelni kezdett, hogyan lehetne jobban csinálni. Minél többet foglalkoztam akril festéssel, úgy jöttem rá, apránként, hogy mit, hogyan lehet láttatni. Távolságot, fényeket, árnyékokat, s rájöttem, hogy én még rajzolni sem nagyon tudok. Magamtól próbáltam rájönni technikákra, saját elképzelés hiányában, először versillusztrációt próbáltam modernebb köntösbe öltöztetni. Vikár Béla: Virágmesék c. verses kötete volt az, amit illusztrációban újra gondoltam deszka lapokra, meghintve csillámporral, díszítve strasszkővel, lelakkozva repesztő lakkal. Egy évvel később nyúltam először vászonhoz, de miután az akril festék, szerintem, nem nagy képekre való, csak kicsiben próbáltam festegetni. Tetszik a vászon is, de nagyon megszerettem a fára festést, fiókaljára, bútorokra, farost lemezre, fahéjra, festő palettára is szívesen dolgozom. Én nem vagyok művész. festek, hobbiból, azt szoktam mondani.
Most is, mikor bevittem képeimet a Zeneiskolába, elmondtam Eszternek, amit érzek. Én vagyok közülünk a legkevésbé művész. Igazat szóltam. Ismerem, kedvelem társaimat, nagyra tartom őket, és a mai napig el tudok érzékenyülni egy-egy személyesebb alkotásukon. Az én dolgom nem az, hogy előtérbe kerüljek, engem az is boldoggá tesz, hogy jelen lehetek. Ja, az én koromban!  Ezért szervezem az egyéb elfoglaltságainkat, az irodalmi estek díszleteit, a kiállításokat, megjelenési lehetőségeket, cikkeket, promókat, vagy amit éppen hoz elénk az élet.

Képeim

Mi, mindannyian, Lenni csak Lenni szeretnénk... Örömet, szépet adni, és kapni.
ALKOTÁRSAK kiállítás a Sándor Frigyes Alapfokú Művészeti Iskolában január közepéig látható! Ezúton is köszönjük a lehetőséget az Iskola Művészeti vezetőjének, Eszternek!
https://dunaujvaros.com/hirek/201711/ot_alkoto_egy_lepcson
/www.duol.hu/kozelet/helyi-kozelet/kiallitas-a-sandor-frigyes-zeneiskolaban-2120649/

A nevezetes lépcsőforduló

Bogi, Dorka, én, Mona és Betti

Alkotársak-kanyar