Tudnod kell, hogy már feladtam, hogy megírom a Nagy Regényemet, amit majd nyomtatott könyv formájában forgathatok, dédelgethetek, és azután nyugtázom, még is van valami értelme annak, hogy én írni szeretek a legjobban a világon. Meg altatni, de ez most nem ide tartozik... A Nagy Regényhez nincs elég tehetségem. Tudom én, érzem én. Különben hinnék benne, hogy ez rajtam kívül mást is érdekel. De itt van ez a blog, amit hol rendszeresen, hol nem, de vezetek, és vannak olvasóim, akik visszajárnak egy kicsit elmerülni az én világomban. A Világ minden tájáról olvasnak, Oroszország, Alaszka, Mexikó, Anglia, Németország, Ausztrália, Észak-Amerika, Olaszország, és nem utolsó sorban Magyarország, a barátaim, ismerőseim, rokonaim és üzletfeleim, (no, ilyenek nincsenek), és ezt nagyon szépen köszönöm!
Azzal szeretném meghálálni az érdeklődést, hogy az olvasóimnak írom és adom át a regényemet, mint a Szabó-család folytatását, hiszen a név választás sem véletlen a történetben...
Egy másik Szabó család 21. századi történetét próbálom feleleveníteni, nem a rádiójáték alapját képező történetet folytatni...
A Blogregény - általam megálmodott címe: Ne próbáld, csináld!
Durva az élet, és nem is próbálom szépíteni. Bizonyos ugyan, hogy nem tudok mindig kívülálló maradni, néha változik a lelki állapotom írás közben, hol beleélem magam, hol el tudok vonatkoztatni, hol együtt mélázok és a soraim is méláznak, hol úgy facsarog a szívem, ahogy a történet kanyarog... Látod majd, érzed, nem tökéletes az egész... Abban bízom, hogy emberinek találod, tanulságosnak, néha ötletet meríthetsz belőle, néha vigasztalást. Rád van bízva, hogy olvasod-e, akarod-e, és ezért nem kell pénzt adnod.
Hát ezt találtam ki. Hamarosan jelentkezem vele!
Kíváncsian Várom!!! :-)
VálaszTörlés